Nyírbogát Nagyközség

Az aradi vértanúkra emlékeztünk

Október 6-a az emlékezés, a főhajtás napja,a kegyetlen megtorlás szimbóluma, ugyanakkor jelképe a hazaszeretetnek. Van a magyaroknak egy olyan vesztőhelye, amely minden másnál hírhedtebbé vált történelmünk során. Az aradi golgota ez, ahol tizenhárom nemesembert végeztek ki, tudatosan olyan halálnemet választva, amelynek célja a lehető legnagyobb megalázás volt. Ám ezek a vértanúk nem csupán nevükben és rangjukban, de lelkükben és szellemükben is nemesek voltak és maradtak utolsó leheletükig. Rájuk emlékeztek és arra a lelkületre, amelynek ma már alig-alig akad nyoma a világban Nyírbogát polgárai a Béke téri emlékműnél. Az aradi vértanúk példaképpé váltak minden magyar számára. Az aradiak tette olyan lámpásként kell, hogy világítson, ami utat mutat a jelen és a jövő nemzedékének.

A megemlékezésen  Szilvás Alexandra Ady Endre:  Október 6. című versét mondta el, Molnár Dorina általános iskolai diák Vörösmarty Mihály: Előszó című verséből idézett részleteket.

Dr. Simonné Dr. Rizsák Ildikó településünk polgármestere  beszédében kiemelte, hogy:  Arad gyertyái napjainkig világítanak, a hősök élete és halála ma is példaértékű. Korunkból nemcsak a hősök,   a gesztusok is elfogynak.  Jó egy olyan világban élni, ahol a tévedést beismerés követi, ahol elhangzik a sértés után a bocsánatkérés, és ezt nem tartja senki a gyengeség jelének. Jó olyan világban élni, ahol egy gesztusérték melléállást gesztusérték köszönöm követ. Arad gyertyái az erkölcsi példát világítják meg nekünk. Tanuljunk történelmünk nagy alakjaitól, és a széttöredező magyar valóságban addig nyújtsuk egymás felé a kezünket, míg átér ideológiai vagy gazdasági törésvonalak szakadéka felett. Igazságért, eszméikért vállaltak mártírhalált, ami máig ható példa, s ami arra figyelmeztet, hogy a közös föld, hit, hagyományok, az egységes nemzet igazságát akkor is szolgálni kell, ha a feladat nehéz vagy lehetetlennek tűnik.

Az igazság túlmutat az emberi életen, erőt vesz apátián, szétszórattatáson és példát mutat a mának, amiben az igazság követése ugyanúgy nem könnyű, mint ahogy nem volt az 1849-ben vagy 1956-ban. A nehézségek azonban nem adnak felmentést senkinek. Ravasz László püspök egykori szavai szerint: előbb szeretni kell egy igazságot, csak utána lehet embereket mozgósítani, befolyásolni, vezetni az igazság által kijelölt irányba”

Az emlékezők csendes gyertyagyújtás keretében tisztelegtek a  Vértanúk előtt, majd Szerencsi Imre református lelkész, Terdik Mihály parochus és Horváth János plébános az emlékezés gondolatait osztották meg a jelenlévő polgárokkal, a Nyugdíjas Egyesület énekkara énekelt, a képviselő-testület tagjai, az intézményeink és a történelmi egyházak vezetői pedig koszorút helyeztek el a kivégzett tábornokok emlékének adózva.

A megemlékezés képei